Szentlászló múltja és jelene

A község neve a falu templomának védőszentjére, Szent László magyar királyra utal. A település már az Árpád korban is lakott volt, írott forrásokban először 1237-1240 között említik a pannonhalmi bencés apátság birtokaként. Az 1300-as években csere útján magántulajdonba került a község. Nagyobb birtokosai között találjuk a Széchenyi, a Festetics és a Bolza családokat. A török pusztítás után horvátok települtek a faluba. Az 1720-as összeírás alapján magyar-horvát vegyes lakosság élt Szentlászlón. 1774-ben Festetics Lajos az itt élő horvátokat Toponárra költöztette, és helyükre németeket telepített be. A II. világháború után közel 200 német származású lakost telepítettek ki, helyükre felvidéki magyarokat költöztettek.

Szentlászló Baranya megye északnyugati részén, a Zselicben fekszik, Szigetvár vonzáskörzetéhez tartozik. Legközelebbi város Szigetvár, amely 12 km-re található, míg a pécsi megyeszékhely 47 km-re. A településen keresztülhaladt az egykori Kaposvár-Almamellék-Szigetvár vasútvonal, amely 1976. december 31-én szűnt meg. A települést már csak közúton lehet megközelíteni a 67-es főútvonal mentén.  A falu főutcája a Szigetvár – kaposvári út, ezen az útszakaszon bonyolódik le a Pécs – Kaposvár közötti forgalom egy része, ezért az átmentő forgalom is igen nagy. 1950-ig Somogy megyéhez tartozott, majd a megyerendezés során Baranya megyéhez csatolták. Templomát 1803-1811 között építették klasszicista stílusban, védőszentje is a nagy király, az oltárkép is őt ábrázolja. 2004-ben a templom felújításával egyidőben két fehér márványtáblát helyeztetett el az önkormányzat, melyen a község címere és Szent László-herma látható, restauráltatták az oltár mögötti Szent Lászlót ábrázoló festményt.

A falu iskolája 1839-től kezdi meg működését, ekkor a római katolikus egyház fennhatósága alatt állt. Az új iskola 1958-ban épült, állami költségvetésből. A település óvodája 1965-ben kezdte meg működését egy csoporttal. A falu központjában, az iskola épületéhez közel 1983-ban kezdődött meg az új óvoda építése, melyet 1989-ben adtak át és napközis ebédlővel bővítettek. 2008. óta tagóvodája lett a Dél- Zselici Oktatási Központnak, az általános iskolával együtt.

 

Szentlászló közigazgatási, gazdasági, közművelődési és egészségügyi körzet. A település jelenlegi lélekszáma 870 fő. Infrastrukturális ellátottsága megfelelő: utak, járdák, vezetékes ivóvíz, szélessávú internetszolgáltatás, telefonhálózat. A szennyvízhálózat azonban kiépítésre vár. Kisebb vállalkozások is találhatók a községben, mint pl.: építőipar, kereskedő, mezőgazdasági, fodrász, fakitermelő, asztalos, boltos, kocsmáros stb. A munkanélküliek aránya alacsony, kb. 4-5 %. A községben a felnőtt lakosság többsége megfelelő iskolai végzettséggel rendelkezik.

 

Elérhetőség: Szentlászló Községi Önkormányzat

7936 Szentlászló, Rákóczi u. 27.

Telefon: 73/554-041.

www.szentlaszlo.webnode.hu

Település nevezetességei

  • Csuhémúzeum és Népművészeti Alkotóház

2006. október 7-én nyílt meg a településen az ország első Csuhémúzeuma. A csuhézásnak nagy hagyománya van a községben, e mesterséget 1947-ben a felvidéki Naszvadról idetelepített magyarok hozták magukkal. A több, mint 250 db-os csuhé gyűjteményben a helyi alkotások mellett más hazai, erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és vajdasági alkotások megtalálhatók. A látogatók megismerkedhetnek a csuhézás eszközeivel, a különböző technikákkal, kipróbálhatják és megtanulhatják a csuhéjáték készítést, a csuhésodrást, fonást is. 2008-ban a Csuhémúzeum és Népművészeti Alkotóház az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Építésügyi Főosztálya által meghirdetett pályázaton építészeti nívódíjban részesült.

·         Tájház – Helytörténeti és Néprajzi Gyűjtemény

A település Tájháza 2003-ban nyílt meg. Az épület a helyi német építészeti stílus jegyeit hordozza. Tulajdonosa Stefan Fath, németországi lakos, aki visszavásárolta a nagyszülői-szülői házat, majd felújíttatta. Három helyiséget adott át az önkormányzatnak a Helytörténeti és Néprajzi Gyűjtemény kialakítása céljából. A kiállítás létrehozása dr. Lantosné Imre Mária néprajzkutató irányításával történt. Az első helyiségben írásos és képi anyag mutatja be a tablókon és tárlókban a németség és az idetelepített felvidéki magyarok múltját és a falu neves szülötteit, dr. Vargha Károly Zselic-kutatót és dr. Szirmayné Bayer Erzsébet festőművészt. A második helyiségben a XX. század eleji német tisztaszoba látható. A gyűjteményben sok kegytárgy, szentkép látható. Babákon mutatják be a szentlászlói viseletet („rozmaringos menyasszony és vőlegény”, kisgyermek, fiatal- és idős asszony viselete). A népviseleti darabok között különösen szépek a tutyik sokféle mintázatukkal. A harmadik teremben a mindennapok régi használati tárgyai kaptak helyet funkciójuk és anyaguk szerinti elrendezésben.

 

 

  • Vargha Károly Kulturális Központ

 

  1. áprilisában az Önkormányzat egy új Kulturális Központot alakított ki – a település központi helyén-, ahová a könyvtárat is áthelyeztük, valamint itt kapott helyet az nyugdíjas klub, edzőterem és a Baba-mama klub is. Az iskola és az óvoda a közelben található, bővíteni szeretnénk a feladatköröket (előadások, tanfolyamok, játszóházak, kézműves foglalkozások, KönyvtárMozi stb.) Továbbá a Kulturális Központban került kialakításra Jambrich Liza helyi keramikus művész állandó kiállítása, Dr. Vargha Károly Zselic kutató emlékszobája és Szirmayné Bayer Erzsébet festőművész festményei is itt kerültek elhelyezésre, mindketten falunk híres szülöttei voltak. A Kulturális Központot Dr. Vargha Károlyról nevezte el az önkormányzat.

 

A Kulturális Központ egy többfunkciós intézmény. A lakosság számára biztosítja a könyvtári és közművelődési szolgáltatást. A Kulturális Központ létrehozásával azt szerettük volna, hogy megfelelőképpen legyen biztosítva a könyvtár, a klubok, a közösségi színtér, edzőterem. A Kulturális Központ egy központi helyre kerülésével (óvoda, iskola, napközi, háziorvos, plébánia hivatal, templom) biztosítva van a felnőttek és gyerekek számára a könyvtári – és szabadidős foglalkozások, (kézműves lehetőségek, klubfoglalkozások stb).